2014. február 13., csütörtök

Aktuális: hóvirágkirándulás az Alcsútdobozi Arborétumban!


Van olyan ember, aki nem szereti a hóvirágokat? Régen minden évben vettem egy-egy csokrot a nénikéktől a Ferenciek terén, aztán volt olyan év, amikor hmmm… kaptam...  :) Majd egyszer csak védetté nyilvánították, és se nénikék, se hóvirággyűjtés a tél végi kirándulásokon, se romantikus csokrocskák. Gyönyörködni azonban így is lehet bennük, főleg, ha sok nyílik egyszerre egy helyen.


7 hóvirágfaj 24 fajtája tekinthető meg Alcsútdobozon.

S ha valahol sok a hóvirág hagyma, akkor az az Alcsútdobozi Arborétum. Magam sem gondoltam, hogy milyen komoly, egybefüggő hóvirágmező borítja tél végén az arborétum nagy területét, amíg a saját szememmel nem láttam tavaly. Eredetileg a plébániánk szervezett ide egy autós családos kirándulást, amire nem jutottunk el, mert háromból három gyerekünk volt beteg azon a hétvégén. Nem hagyott nyugodni bennünket az ötlet, és az, hogy ez a látogatás bizony időhöz kötött, úgyhogy legközelebbi hétvégén, immáron egészséges gyerekekkel felkerekedtünk, ezúttal azonban csak mi, öten. Még nem késtük le a hóvirágünnepet.


Az ösvényekről nem szabad letérni.

Szerintem egész évben összesen nem fordul meg annyi ember Alcsútdobozon, mint ezeken a hóvirágos hétvégéken. A bejárat felé hömpölygő tömeg az arborétum területén eloszlik, olyan hatalmas az egész, hogy nem is hittük el, hogy annak a sok autónak a gazdája és a több busznak az utasai valóban mind bent vannak. Pedig de. Sokan profi fotómasinákkal támadtak, mások meg „csak” sétálgatni, gyönyörködni jöttek. Kisgyerekeseknek fontos információ lehet, hogy az arborétum mindegyik sétaútját be tudtuk járni egy átlagos kerekű, nem kifejezetten sportbabakocsival, csak néhol kellett magunkat gödrökön átküzdeni. 


Normál babakocsival kényelmesen végigjárható.

Amit viszont hiányoltunk, az a részletesebb tájékoztató az Arborétum növényeiről, a régmúlt itt élt emberek életéről, az alapító családról, és a kastélyról, melynek már csak a homlokzata maradt meg az utókor számára. Érdemes tehát könyvvel, vagy internetről szerzett információkkal készülni előzetesen. A hóvirágünnep kapcsán kaptunk egy hevenyészett térképet, de sajnos komolyabb információk nem szerepeltek rajta. Mindenesetre arra jó volt, hogy legalább tudjuk, mi merre van.


Azért más is van az arborétumban, nem csak hóvirág.

Hidacska patak és tó felett.

Légzőgyökerek!

A kisasszonykák babaháza és a bukszuslabirintus megmaradt.

Szépséges kis templom.

A valaha volt hatalmas kastély homlokzata.

Az arborétum „saját” geoládájának felkutatását mi ezúttal kihagytuk, mert közeledett az ebédidő. Időmilliomosoknak, türelmes gyerekekkel rendelkezőknek ezen geoládán kívül érdemes lehet felkeresni a nagyon közeli, és nagyon különleges libanoni cédrus multigeoládát is, amely szintén Alcsút területén található a Csaplári erdőben.

Az a rengeteg ember, akik láthatatlanok voltak az Arborétumban, testet öltöttek, és hatalmas tömeget alkottak, amikor kb. egyszerre szerettek volna megebédelni a Puskás Hotel éttermében. Mi is közéjük tartoztunk, és jelentem, nem jártunk sikerrel. Kicsit még játszottunk a hotel hangulatos játszóterén, de mikor láttuk, hogy esélytelen, hogy itt kb. két órán belül a gyerekek éhes szája be legyen tömve, továbbindultunk.


Itt még azt reméltük, hogy kapunk szabad asztalt a Puskás Hotelben.
(Nagyon szép, gondozott a kert, jó időben szuper lehet itt.)

Végül Bicskén találtunk egy kedves, igényes, nem drága helyet, (Korona Étterem és Pizzéria) ahol nagyon gyorsan kihozták a rendelt ételt. Ez utóbbi szempont számunkra abban a pillanatban hogy is mondjam… életmentő volt. A gyerekeink általában – nem percre pontosan, de – időre esznek, és nem igazán toleránsak a nagyobb csúszásokkal kapcsolatban. És aznap nagy, igen nagy csúszásban voltunk. Általában először nyűglődés, aztán összeveszés, majd hangos hiszti következik a sorban, ha az éhség problémája merül fel. Nem tudtunk elég hálásak lenni, amiért olyan gyorsan szolgáltak ki minket aznap. A mosdó egyébként nagyon kulturált volt, mint ahogyan az egész hely, szívből ajánlom családosoknak (van etetőszék), romantikázni vágyóknak, vagy csak úgy kirándulásról betérőknek.


A hóvirágmezőt pedig ki ne hagyjátok! Hogy MOST aktuális-e, érdemes figyelgetni az Arborétum honlapját. És igen, MOST már aktuális!



4 megjegyzés:

  1. Köszönjük az ötletet, nagyon szép volt!

    VálaszTörlés
  2. De jó ilyen visszajelzést kapni! :)

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Örülök, hogy rátaláltam a blogodra.
    Szeretném megkérdezni, hogy mennyi idő alatt tudtátok kényelmesen bejárni az arborétumot?

    Köszönettel: Viktor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, "picit" megkésve válaszolok, de inkább későn, mint soha: mi kb. 1,5 -2 órát szántunk az arborétumra, de lehet többet, lehet kevesebbet is. Hatalmas a terület!

      Törlés